2013. március 18., hétfő

Na, teljesen összezavarodtam. Általában igyekszem senkit nem a lelki életemmel traktálni, emiatt Muterék azt hiszik, hogy autista vagyok, hát igen, nekik valóban szakadéknyi különbség lehet az, hogy valaki nem nyünnyög éjjel-nappal azon, hogy "demonnyadmeghogymostmilesz!". Ebben az Éva nénivel különösen viszik a prímet, a Stünczike tegnap meg is köszönte az Éva néninek, hogy ennyit tanulhat tőle a férfiakról, mikor az Éva néni pont bocsánatot kért tőle, mert rálépett a farkára. Igen, ha egyet kívánhatok, pont az lenne, hogy most még a Puni is kezdjen el azon ventilálni, hogy most akkor megsértődjön-e a Mokolyra vagy ne (Mokoly a Stünczike szerelme, sajnos egyelőre az én pöcörőmet preferálja, pedig tőlem vihetné a Punit). A veszély ráadásul hatalmas, mert a közvetlen szomszédunk Manka, aki szintén lány, simán kerülhetek annyira szopóágra, hogy ő lesz az Irma lelki tárcsája. Szerencsére a Manka házőrző típus, a Stünczi meg folyton be akarja tekergetni magát az Imre bácsi (Manka fater) lakásába, úgyhogy egyelőre nincsenek jóban.
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy Kázmér becsajozott. Nem az, hogy nem szeretném, hogy Kázmér legyen a legboldogabb csehszlovák kémelhárító a régióban, mert abszolút de, csak erre igazán nem számítottam. Mármint... a herélés után nekem totál összefolyik ez a férfi-nő kérdés, úgyis mindannyiunknak nyolc mellbimbója van; illetve azt is szeretném, hogy mind szeressük egymást, legyünk egy nagy, boldog falka, meg ilyenek. És persze úgy tűnhet, hogy én könnyen pofázok, mert együtt élek Manó Makréla kisasszonnyal (honnan álmodják ezeket a neveket állandóan?), szóval sosem vagyok magányos, de egyrészt a Kázmérnak meg három szülője és egy nagyon aktív nagymamája van a környéken, másrészt bármennyire is vonzónak tűnhet elsőre, valahogy figyelmeztetnem kellene, hogy annyira nem jó minden reggel arra kelni, hogy valaki ásítást tettetve arcon harap, mintha csak a véletlen hozná úgy, hogy a fejem pont belekerül az övébe. Mondjuk az is igaz, hogy nekem is kéznél (állkapocsnál) van az ő feje, de az ilyen talmi testi örömöknek nem kell bedőlni, erre nem lehet alapozni egy életet.
A Kázmér nője egyébként a Nancy, akivel kapcsolatban simán felmerülhet, hogy alaphelyzetben is kicsit életlen, mivel annyira gyorsan mozog (még hozzám képest is), hogy én speciel nem tudnám lerajzolni, így nagy hirtelenjében. Szóval állati jófejnek tűnik, meg az ellentétek vonzzák egymást, de... jelentkezzen, aki el tudja képzelni őt és Kázmért egy nyugodalmas hétköznapon együtt? Mert mégis mit fognak együtt csinálni ezzel a tengernyi habitusbéli különbséggel?
Áhh, most majd megkapom, hogy féltékeny vagyok, pedig csak aggódom, mert nem szeretném, ha Kázmér összeroppanna egy szerelmi csalódás súlya alatt.
Egyébként minden faszányos, tegnap találkoztam a Babó bácsival, mondtam neki, hogy most már legyen tavasz meg Kert, ő meg mondta, hogy jó. Ennyi.

1 megjegyzés:

  1. Kert az jó lesz végre, addig is tornatermi foglakozás a Moziban. Amúgy én sem érzem annyira ezt az ellentét vonzós dolgot. Sőt, nagyon meglepett, hogy pont az egyik töketlenre tett ilyen mély benyomást az a néhány együtt töltött nap.. De azért meg kell mondanom, hogy jól esik Kázmér közeledése, még ha igyekszem is - több-kevesebb sikerrel - úri hölgyként viselkedni, és a látszat kedvéért rá sem hederíteni. Persze ez nem is esik nehezemre, amikor annyi a kétlábú, aki örömmel dobálja a követ/botot/vállfát(vagy minek is nevezik).
    Sok nagy velős csontot!
    Farkcsóválva:
    Nancy

    VálaszTörlés